Las Vegast elhagyva a Death Valleyba kocsikáztunk, ahol csodásat túráztunk, megvártuk a naplementét, majd egy kellemes vacsora után úgy döntöttünk, nem nappal nézzük meg az itt található homokdűnéket, hanem éjjel, holdfényben! Elég félelmetes érzés volt egyedül besétálni a dűnékhez, de így legalább nem zavart minket más a táj befogadásában. Vittünk magunkkal maci-sprayt és persze egy kést, ha minden kötél szakad, legalább le tudjuk metszeni a kilógó szálakat.
Igen, a dűnés képek mind holdfényben készültek, a szürreális látványvilág ennek köszönhető (szabad szemmel persze kicsit sötétebb volt, trükköztem kicsit a képekhez, de lámpa nem volt szükséges a tájékozódáshoz). Nem támadott meg miket senki, így tudtuk folytatni az utunkat a Sequoia National Parkba, ahol a világ legnagyobb fája található, General Sherman Tree, röviden csak German.
Nem ez a legmagasabb, vagy a legszélesebb fa, de a legnehezebb és a legnagyobb kiterjedésű összességében. Azért, ha alatta állsz, beleképzelheted magad egy kisegér helyzetébe, amikor egy 180 cm-es ember lábainál áll és felnéz, merthogy az arányok pont ilyen ember-állat összehasonlítást tesznek lehetővé. Szóval láttuk ezt is, de a legnagyobb élményt nem ez az egy fa nyújotta, hanem a kirándulás az Óriások Erdejébe. Nos, láttunk már sok mindent, de ez annyira meghatározó élmény volt, hogy meg sem tudom rendesen fogalmazni. Nagy gondom a túrán egyébként, hogy szeretném minél jobban átadni az élményeinket, hogy aki ezt olvassa, vagy a videóinkat, képeinket nézi is részese lehessen ennek a fantasztikus utazásnak.
Ezek között a hatalmas élőlények között sétálni olyan érzés, ami semmihez sem fogható. Egyrészt itt vannak több ezer éve, túlélve minden vihart, erdőtüzet, embert. Másrészt a látvány annyira álomszerű, hogy el sem hiszed, hogy ilyen létezik. Mint egy mesében. Menjetek el, kiránduljatok, egy séta itt felér bármilyen boldogító szerrel és nincsenek negatív következmények sem, sőt. A többit meséljék el helyettem a képek!
A mammutfenyők után, a híres-neves Yosemite Nemzeti Parkba vezetett utunk, ami szép, de az eddigi parkok sokkal több élményt nyújtottak. Kicsit hasonlít ez az érzés a Grand Canyonban tapasztaltakra, már annyi mindent láttunk, hogy ezt már nem tartjuk annyira extrának, mint a kevésbé híres, ámde sokkal izgalmasabb helyeket. Azért itt is nyomtunk egy könnyed túrát és még egy kellemes naplementézés is belefért a völgy tetején lévő Glacier Point kilátóban. Nem sietünk sehova, de azért még vár ránk egy kis távolság, szóval elindultunk San Francisco felé, ahol további izgalmak (bár nem a jó fajtából) vártak ránk!
A túrával kapcsolatos írásaim, fényképeim, videóim megjelennek az Utazóbázis Európán túli Facebook csoportjában is. Utazással kapcsolatos érdekességekért, infókért, tájékozódás céljából ne habozzatok belépni!