Elindultunk dél felé az Orkhon-völgyet megcélozva. Eltévedtünk, illetve annyira nem is, mivel kilyukadtunk az Orkhon-vízeséshez, de az út valami elképesztő volt. Elképesztően gyönyörű és egyben vad, összesen több, mint 30 folyóátkelésünk volt az úton.
Folyóátkelés alatt azt kell érteni, hogy át kell kelni a folyó medrében, mivel nincs épített híd. A völgyben lefelé haladva összegyűlik a víz és egyre nagyobb gázlókon kell átkelni. Szerencsére Krokodil problémamentesen átjutott az összesen, sőt még egy helyit is kihúztunk a vízből!
Folytatva utunkat fennakadtunk egy építkezésnél, a csörlőnk elszakadt, de spanyol hódítók siettek segítségünkre heves kalimpálásunk miatt. Hamar kihúztak és folytathattuk utunkat, de nem sokáig…
Egy megkerülhetetlen megáradt medren kíséreltünk meg átkelni, annak ellenére, hogy Zsófi leellenőrizte, hogy milyen a meder. Süppedt, de mivel eddig nem volt gond (haha, itt a végzetes hiba, amikor elbízod magad!), nem tűnt olyan tragikusnak.
A végkifejlet viszont majdnem katasztrófa lett, teljesen elsüllyedt az autó, se ki, se be. Zsófi a túloldalon volt, elrohant segítségért, én pedig feldobáltam a drága cuccokat hátra az ágyra, ami a kocsi belső terének legmagasabb része. Sajnos egy drága objektívet nem sikerült biztonságba helyeznem, be is ázott, valamelyik nagyvárosban vár rá egy alapos tisztítás.
Hamar jött a segítség, egy helyi acélsodrony segítségével szabályosan kirángatott a mederből, amiért átszámítva 50 ezer forintot szeretett volna, tehát adtam neki egy sört. A következő két napban Krokodil helyreállításával foglalatoskodtunk.
Kipakoltunk mindent, kiszereltem az üléseket, a középső elemeket, mindent ami vizes volt. A kárpitot feldúcoltuk, két teljes napot vett igénybe, mire megszáradt. Visszaszereltünk mindent a helyére és uzsgyi!
Menet közben kikaptunk egy kavicsot a bal első féktárcsa közeléből, kicseréltem pár biztosítékot, de egyébként „megúszta” az autó! Ilyen a Pajero, tönkretehetetlen, még akkor is, ha akkora ökör vagy, mint én.
Tehát gond nélkül megérkeztünk a Góbi-sivatagba, ahol rögtön be is vetettük magunkat egy szorosba! A szorosban jöttünk rá, hogy szorít az idő, szóval szorri, nincs több sztori, irány Ulánbátor vagy végünk!
A túrával kapcsolatos írásaim, fényképeim, videóim megjelennek az Utazóbázis Európán túli Facebook csoportjában is. Utazással kapcsolatos érdekességekért, infókért, tájékozódás céljából ne habozzatok belépni!